A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ügyvezető elnöksége 2026-ban is országjárásra indult, hogy személyesen is találkozzon a vármegyei szervezetek tagjaival, vezetőivel és az önkormányzatok, valamint a közélet szereplőivel. Az Elnökség döntése értelmében az idén esedékes országos küldöttválasztásra a vármegyei rendezvényeken kerül sor. A közgyűléseken vármegyei elnököt, vármegyei vezetőséget és területi küldötteket is választanak. A Zala Vármegyei Szervezet rendezvényét Zalaegerszegen tartották 2026. március 26-án.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere köszöntőjében kimondottan eredményesnek, mindenki számára előnyösnek nevezte az együttműködést a VOSZ-szal és a helyi vállalkozókkal, amely példaértékű lehet más városok számára is. A VOSZ-szal együtt a Zalai Vállalkozói Klubbal havonta tartanak találkozókat, amelyeken a legfontosabb gazdaságfejlesztési témákat beszélik meg a nagyvállalati vezetők mellett a kkv-k cégvezetőivel. A VOSZ vármegyei elnöke a zalaegerszegi gazdasági konzultációs fórumnak is a tagja. A VOSZ tagjai lokálpatriótaként építik a közösséget, felelősségtudatosan járulnak hozzá a helyi oktatás, egészségügy kultúra és sport fejlődéséhez. „Zalaegerszegen létrejött egy gazdasági ökoszisztéma, amelyben egymásra talált a termelés, a kutatás, a fejlesztés, az innováció, a szakképzés és az egyetemi képzés, amelynek köszönhetően a szakember-utánpótlás is biztosítható” – mondta Balaicz Zoltán.
Dr. Egyed Péter, a Zala Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztály vezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a vállalkozások teljesítménye és fejlődése meghatározza a vármegye gazdasági erejét. A vármegyei kormányhivatal munkájában kiemelt cél, hogy a gazdaság szereplőinek kiszámítható, együttműködő, segítő partnere legyen. A kormányhivatal egyik legfontosabb feladata a foglalkoztatás támogatása. Az elmúlt években számos programot indítottak, illetve működtetnek, amelyek a vállalkozásokat és az álláskeresőket egyaránt segítik. Bértámogatásokkal, képzési programokkal, munkaerőpiaci szolgáltatásokkal járulnak hozzá ahhoz, hogy minél többen dolgozhassanak, és a vállalkozások is könnyebben megtalálják a megfelelő munkaerőt. „Ebben a munkában a jövőben is számítunk a VOSZ tapasztalatára és munkájára” – fogalmazott dr. Egyed Péter.
Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ Szolgáltatásfejlesztési és Projekt igazgatójaa 2022-2026. közötti stratégia eredményeiről és a 2031-ig szóló tervekről tájékoztatott. Hangsúlyozta, hogy lezárták azt a négyéves ciklust, amely szerinte a Szövetség történetének legsikeresebb időszaka volt, s amelynek során a hagyományos működési modellt dinamikus, több lábon álló szervezeti struktúra váltotta fel. Emlékeztetett, hogy a VOSZ 1988-ban alakult, akkor azt hirdették meg, hogy egy politikától mentes, független érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezet lesznek, és ez ma is így van, a küldetés változatlan. Ennél kicsit tovább mentek az alapítók a vállalkozói környezet fejlesztését, a szakmai párbeszéd erősítését és a vállalkozások támogatását jelölték ki célul – ebben sincs változás. 1998-ban külön korszak köszöntött be Demján Sándor elnökségével, aki 20 évig volt a VOSZ elnöke. Ez az időszak meghatározó volt a fejlődésben. 2003-ban az Örökös Elnök részletesen kidolgozott terve alapján elindult a Széchenyi Kártya Program: ezzel az alultőkésített, alulfinanszírozott magyar gazdaságban, főleg a kis középvállalkozói körben könnyen hozzáférhető, az állam által kamattámogatott hitelprogram indult, ami nemcsak a VOSZ, hanem a magyar gazdaságpolitika egyik meghatározó sikertörténete.
A VOSZ a kezdetektől a szakmaiságra koncentrál, szakmai tagozatok és szekciók alakultak és alakulnak ma is. Fontos a közösségépítés, az általános képviselet, szakmánként vagy szakmákon belül szakmai csoportonként lehet legjobban meghatározni azt, hogy mire van szükségük a vállalkozásoknak. „Ennek kellett egy keretrendszer, ez a keretrendszer akkor alakult, és azóta is működik, fejlődik.” A hagyományok ápolása mellett a VOSZ elnöksége 2022-ben erős fejlődési programot fogadott el, szintet lépett, a jövőképet úgy fogalmazta meg, hogy „legyünk mi a legerősebb, legnagyobb, legaktívabb hiteles szakmai érdekképviselet, amely erőteljes, együttműködő, támogató partneri szerepet tölt be”. 2022-től 21 ezerről 25 ezerre bővült napjainkra az aktív és regisztrált tagok száma, a társszervezetekkel együtt pedig 65 ezer vállalkozást képvisel a Szövetség. Felkarolták a Kárpát-medencei magyar vállalkozók ügyét is, mintegy 7 ezer Kárpát-medencei magyar vállalkozóval működnek együtt. Folyamatosan bővültek a grémiumok, amelyekben a VOSZ részt vesz, ilyen a Magyar Mesterséges Intelligencia Tanács, az ESG Tanács, a Gazdasági Kamarák Együttműködési Fóruma, a VKF – a VOSZ gyakorlatilag minden lényeges fórumon képviseli a vállalkozók érdekeit. Az elmúlt években 30 kiemelt érdekképviseleti területen több, mint 100 deregulációs javaslattal élt a Szövetség. Legutóbb például az e-kereskedelem szabályozásáért hoztak létre klasztert a Nemzetgazdasági Minisztériummal együttműködve.
Már minden vármegyében dolgoznak a VOSZ vállalkozásfejlesztési irodái – erős szimbiózisban a Széchenyi Kártya irodákkal. A VOSZ Vállalkozásfejlesztési Kft.-ben pedig kifejezetten piaci alapú tevékenységet folytatnak. Fontos mérföldkő volt a VOSZPort digitális vállalatirányítási platform létrehozása, a MultiMentor beszállítói program és az Energetikai Program elindítása energiaszövetkezetek alakításával. Várhatóan idén a VOSZ átadja Budapesten a saját tulajdonú Vállalkozók Házát, amely igazi üzleti központ, találkozóhely lesz.
A VOSZ aktív tagja több kulcsfontosságú nemzetközi érdekképviseleti szervezetnek: Európai Kereskedelmi Szövetség, IOE, Munkáltatók Nemzetközi Szövetsége, az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, a Business at OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Üzleti Tanácsadó Testülete.
A VOSZ az elmúlt négy évben a korábbi erős alapokra és értékekre építve, egy teljesen megújult, több lábon álló, modern, aktív és a támogató partner együttműködő feladatát jól betöltő Szövetségként működik. Kitért a társadalmi szerepvállalásra is. A Prima Primissima díjrendszer és a vármegyei Prima díjak továbbra is a szervezet presztízsprogramjai közé tartoznak, erősítve a vállalkozói és kulturális közösséget, emellé csatlakozott a VOSZ Páholy, valamint a VOSZFeszt is. A Magyar Vállalkozók Napja, minden év decemberének első péntekén, immár jeles napnak számít.
„Az elmúlt négy év nagyon biztos, stabil alapot teremtett ahhoz, hogy ezen az úton menjünk tovább, az eddig kialakított szolgáltatási területeket, illetve szervezeti struktúrát tovább építsük és tovább erősítsük” – összegezte Vörös-Gubicza Zsanett.
Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke felhívta a figyelmet, hogy a Covid-járvány óta már a harmadik energiaválság nehezíti a gazdaság működését. A VOSZ-nak azonban mindenre van válasza, így az energetikai kérdésekre is. A nagyvállalati energetikai gyakorlatok megfelelő struktúrával és mérnöki támogatással kkv méretben is működőképesek, sőt, jelentős profitnövelő potenciált hordoznak. A csoportos energiabeszerzés technikai folyamatában ezekre figyelnek: hogyan zajlik a tendereztetés, milyen adatszolgáltatás szükséges a vállalkozások részéről, miként történik az ajánlatok összehasonlítása, valamint hogyan biztosítható az egyedi szerződéskötés mellett a közösségi alkuerő. Strukturált módon árversenyre kell kényszeríteni az energiakereskedőket, miközben a szerződéses feltételek – árképzés, kockázatkezelés, lekötési struktúra – is optimalizálásra kerülnek. A csoportos energiabeszerzéssel a közös piaci fellépés olyan alkuerőt biztosíthat, amely akár 10-45 százalékkal kedvezőbb áram- és gázárakat eredményezhet, jelentősen csökkentve a vállalkozások közvetlen energiaköltségeit. Április végéig minden vármegyében szakmai fórumokon tájékoztatják a vállalkozásokat. Arra kívánják ösztönözni őket, hogy alakítsanak energiaszövetkezetet, amihez a VOSZ megad minden segítséget. A mintaprogram Debrecenben már elindult 2026. március 11-én.
Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója az ország és a vármegye gazdasági helyzetét elemezte interaktív prezentációjában. Rámutatott, hogy az elmúlt három évnyi gazdasági stagnálás mögött a potenciális növekedési képesség csökkenése húzódik, ez egyben egy ciklikus átmeneti hatás eredménye. Ezért már 2026-ban valamilyen szintű gazdaságpolitikai fordulatra lesz szükség, ráadásul annak ismeretében, hogy ma hatalmas verseny folyik az új beruházásokért, a vállalkozásfejlesztési forrásokért a feldolgozóipari alapú magyar gazdaságban. A vállalkozások eredményességének csökkenését erősen befolyásolja a stagnáló lakossági fogyasztás, amely csak lassan lép növekvő pályára – pedig a fogyasztás a teljes GDP 60-70 százalékát adja. Az Intézet 2026-ra legfeljebb 1,5-2 százalékos GDP-növekedést prognosztizál, míg a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében 1,7 százalékra szállította le idei GDP növekedési prognózisát. Kozák Ákos bejelentette, hogy a VOSZ új szolgáltatásaként március végétől a helyi irodákban is elérhetőek lesznek a havonta frissülő országos, területi és vármegyei gazdasági adatok, amelyek segíthetik a tervezést, a munkát. Megemlítette, hogy a vállalkozók üzleti hangulatát negyedévente feltérképező VOSZ Barométer, amely idén már nem csak a VOSZ tagvállalatok megkérdezésével készül, meghatározó hivatkozási alap lett a gazdasági döntéshozóknál. Zala vármegyében nagyon sajátos munkaerőpiaci helyzet van, mondta, míg országosan 705 ezer forint volt tavaly a bruttó átlagkereset, addig itt 572 ezer. A foglalkoztatási ráta átlagosan 59 százalék, ez országosan 65 százalékon áll. Az egy főre jutó beruházás tekintetében Zala alaposan lemaradt az országos 1,1 millió forinthoz képest a 400 ezer forinttal. „Ezen nem lehet rövid távon változtatni, akár több évtizedes munkára van szükség” – mondta Kozák Ákos.
Tóth Renáta, a VOSZ Zala vármegyei vállalkozásfejlesztési tanácsadója elmondta, hogy 2024-ben az országban harmadikként nyitották meg a Zalaegerszegi Vállalkozásfejlesztési Irodát, amelyben 2025 márciusától érhető el a Széchenyi Kártya ügyintézés. A VOSZ MultiMentor beszállítói pilot programja már Zalában is elindult (Hajdú-Bihar és Pest vármegye mellett) a PwC Magyarország és az Egyensúly Intézet közreműködésével. A VOSZ a személyes konzultációkat követően igyekszik összekötni a kkv-kat nagyvállalatokkal, a „Legkivállóbbakat a legnagyobbakkal” szemléletet követve. A Széchenyi Kártya Program folytatása mellett a működés három fő pillére a tanácsadás, a képzés és a közösségépítés. Több mint 70 partneri megállapodást kötöttek (34 országos, 28 helyi és 10 kiajánlható partner) különböző adótanácsadó-, utóképző cégekkel, elektronikus szolgáltatást végző társaságokkal, egyetemekkel. A VOSZPort digitális platform fejlesztése folyamatos, idén további új elemekkel bővül majd. „A VOSZ országos szinten minősített partnerhálózatot alakított ki, az a cél, hogy helyi szinten is legyenek olyan partnereink, akiket jó szívvel ajánlunk egy-egy szolgáltatás igénybevételére” – hangsúlyozta Tóth Renáta.
A vállalkozói fórum után megtartották a Zala Vármegyei Szervezet beszámoló taggyűlését, amelyen elfogadták a szervezet 2025. évi beszámolóját és a 2026. évi terveket. Balogh Ádám elnöki beszámolójában megjegyezte, hogy „túléltük a COVID-ot, a háborúkat, s most az olajkrízist is túl fogjuk élni”. Mint mondta, a magyarokra jellemző, hogy sokszor másoktól, „felülről” várják a megoldásokat, de jó lenne inkább összefogni, és iparágokon átívelő megoldást találni, amely mindenképp a párbeszédre épít – ezt egyébként Demján Sándor többször hangsúlyozta. „Ha van párbeszéd, akkor vannak felvetések, és hogyha nem maradunk meg a panasz kategóriájánál, akkor születhetnek javaslatcsomagok.” Fontos állomásnak nevezte az új vállalkozásfejlesztési iroda megnyitását és profi működését, valamint azt, hogy az októberben immár 20. alkalommal megrendezésre kerülő Prima Díjátadó gála Zala meghatározó eseménye. Büszkék rá, hogy Csalló Andrea vezetésével megalakult a VOSZ Női Vállalkozói Szekció zalai csoportja. Sok témában együttműködnek a Kereskedelmi és Iparkamarával, folyamatos a konzultáció az Agrárkamarával, ahogy szoros a kapcsolat a Pannon Egyetemmel, valamint a Magyar Közgazdasági Társasággal szintén több rendezvényt szerveztek. „Szépen építkeztünk az elmúlt években, ezek a szövetségek megerősödtek, megújultak” – összegezte Balogh Ádám.
A rendezvény végén zártkörű tisztújító közgyűlésen újabb 5 évre Balogh Ádámot választották a vármegyei szervezet elnök-küldöttének. Végül megválasztották az elnökséget (amelynek új tagjairól később szavaznak), illetve a vármegyei küldötteket.
Kiszámítható, együttműködő partner a VOSZ Zala vármegyében
