1987. augusztus 20-án születtem Szombathelyen, a zene pedig egészen kisgyermekkorom óta része az életemnek.
A Szombathelyi Fiú Énekiskolában kezdtem zenei tanulmányaimat: 7 évig gordonkán, 4 évig magánéneken, 1 évig zongorán tanultam.
Középiskolai éveimet a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskola magánének szakán folytattam, majd 2012-ben diplomáztam a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán énekművész–tanár szakon.
Ezzel párhuzamosan a Kőbányai Zenei Stúdió jazz-zongora szakát is elvégeztem, 2024-ben pedig közoktatási vezető diplomát szereztem.

2011-től tanítok a Zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskolában, 2013-tól a Kvártélyház Szabadtéri Színházban, 2018-tól pedig a Hevesi Sándor Színházban segítem a színészek munkáját énektanárként és korrepetítorként.
Több színpadon és kurzuson dolgozhattam együtt neves művészekkel, 2022-ben pedig a Kvártélyház Szabadtéri Színház Örökös Tagja lettem.

Növendékeim közül többen hivatásos zenészek, operaénekesek, zenés színészek lettek. Tanítványaim rendszeresen fellépnek versenyeken és fesztiválokon, és az utóbbi években országos figyelmet is kaptak, például televíziós tehetségkutatók döntőiben.
Zenei munkáim közül kiemelkedik Zalaegerszeg dalának megírása és meghangszerelése, valamint nagy sikerű koncertek és formációk vezetése (pl. Wohner Dóra Jazz Quintett, SimplyPop, ReChord).
Jelenleg zongoristaként és dalszerzőként a Kalimpa Színház és Zenekarban, valamint zenekarvezetőként a Retroboogie formációban dolgozom.
Az életem a hivatásom: zeneszerető és zenét értő fiatalokat nevelni, segíteni és inspirálni.

1996-ban a zalaegerszegi (akkor még Gébárti) Kézművesek Házában találkoztam először a népművészettel és a közösség erejével – ez az élmény azonnal magával ragadott.
Három ott töltött év után más területeken dolgoztam, majd 2017-ben teljes szívvel visszatértem: azóta hivatásom lett a népi kézművesség és a közművelődés.

Ma a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnökeként, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete alelnökeként, valamint az Új Szövetség a Magyar Néphagyományért elnökségi tagjaként dolgozom azon, hogy hagyományaink ne csak múltidézők, hanem élő közösségi értékek legyenek.

Hiszem, hogy a népművészet nem csupán mesterség, hanem közösségépítés, generációkat összekötő erő.
Számomra ez a jelölés nemcsak személyes elismerés, hanem minden alkotóé és közösségé is, akikkel együtt őrizzük és visszük tovább hagyományainkat.

Publikációk:
Tiszta forrásból – X. Nemzetközi Szőtteskonferencia, Heves (2020) – „Igények és módszertani lehetőségek a hetési szőttes átörökítésében”

Örökségünk nyomában – Nemzetközi Szőtteskonferencia, Heves (2023) – „Értékes Zala – forrásanyagok, feldolgozások”

2009-ben, 12 éves korában ismerkedett meg a sportlövészettel a BEFAG Keszthelyi Erdész Lövészklub tagjaként.
Versenyzését 2010-ben kezdte meg futócél szakágban, amiben többszörös ifi, junior, majd felnőtt országos bajnok.
Még utánpótlás korú volt 2014-ben, amikor kézbe vette a pisztolyt. 2015-től légpisztollyal, 2017-től sportpisztollyal is versenyez.
2019-ben az Új-Delhiben megrendezett világkupán sportpisztoly versenyszámban világcsúccsal kvótát nyert a tokiói Olimpiai Játékokra.
2021-ben Tokióban légpisztollyal 34., sportpisztollyal 35. Lett.
2024-ben Rio de Janeiróban az Olimpiai kvalifikációs Bajnokságon szerezte meg az indulási jogot a párizsi Olimpiára, ahol remek versenyzéssel légpisztollyal a 8. helyet, sportpisztollyal bronzérmet szerzett. A sportpisztoly alapversenyéből olimpiai csúcsbeállítással jutott döntőbe.
Főbb utánpótlás és felnőtt eredményei:
- Olimpiai bronzérmes
- Háromszoros Világbajnok
- Nyolcszoros Európa-bajnok
- Hatszoros Világkupa győztes
- Sokszoros országos bajnok
Díjai, elismerései:
- Az év női sportlövője (2016, 2017, 2019, 2024)
- Magyar arany érdemkereszt (2024)
- Golden Target Award (2019)
- Keszthely város díszpolgára

Nagykanizsán születtem, itt élek és dolgozom.
2013-ban kezdtem el fényképezni, amikor rátaláltam egy gyurgyalagtelepre – ez indította el utamat a természet, különösen a madárvilág és a tájképek felé. Autodidakta módon tanultam, és azóta is folyamatosan fejlesztem tudásomat.

Az első nagy visszajelzést 2013 decemberében kaptam, amikor a National Geographic az egyik fotómat a nap képének választotta. Azóta számos hazai és nemzetközi díjat nyertem:
„Varázslatos Magyarország” – kétszer is 1. hely
FIAP nemzetközi szalonokon dobogós helyezések
Canon és Lenergy Év Természetfotósa – többször Dicséretre Méltó
2019-ben a Bird Photographer of the Year versenyen 7 kategóriában 32 elfogadott fotó, több mint 12 000 pályamunka között

Három saját kiadású természetfotós könyvem jelent meg, előadásaimmal és kiállításaimmal iskolákban, közművelődési intézményekben és kulturális eseményeken vagyok jelen.

Számomra a természetfotó nemcsak művészi önkifejezés, hanem küldetés is: megmutatni környezetünk szépségét és sérülékenységét. Az elmúlt 10 évben több mint 176 000 felvételt készítettem, melyek közül 25 000 került kidolgozásra. Hiszem, hogy egy jó fotó nemcsak megmutatja, hanem meg is érinti a nézőt – különösen a fiatalokat –, és így segít formálni a természethez való viszonyunkat.

Debrecenben, az Ybl főiskolán, majd a BME építészmérnöki karán végeztem.
1973-ban Miskolcon, az ország legnagyobb vidéki tervezőirodájánál – az ÉSZAKTERV-nél – kezdtem pályafutásomat építésztervezőként. A tervezési munkák mellett több országos tervpályázaton is részt vettem.
1973–1987 között a miskolci Kollektív házban éltem családommal.

1987-ben Zala vármegyébe, Keszthelyre költöztünk. Tervezési munkáim és megépült épületeim főleg Zalában, de az ország számos pontján is megtalálhatók.
Az építészeti tervezés mellett településtervezéssel is foglalkozom, amely új dimenziót adott a munkámnak.

Főépítészként több településen is dolgoztam: Keszthely, Hévíz, Zalakaros, Cserszegtomaj.
Jelenleg Szigliget, Badacsonytördemic és Hegymagas főépítészeként tevékenykedem – ezek a táj- és településspecifikus kihívások különösen inspirálóak számomra.

Az építészet számomra nemcsak hivatás, hanem felelősség is: olyan tereket és környezetet alkotni, amelyek méltók a közösségekhez és a tájhoz.

A kiváló felkészültségű pedagógus négy évtizeden át tanított földrajzot, testnevelést. Pályafutása Egervárhoz és szülővárosához, Zalaegerszeghez köthető.
Testnevelőként korán felismerte a sport és a művészet kapcsolatát, folyamatosan képezte magát és a modern táncok területén maradandót alkotott.
A Liszt iskola mozgásművészeti képzésében résztvevő diákjai éveken át ismerkedtek meg a kortárs táncokkal, egyéni és csoportos koreográfiákkal.
A folyamat eredménye az általa megálmodott, évente megrendezett Moderntánc esteken, a Magyar Látványtánc Sportszövetség felmenő rendszerű bajnokságain, a sok-sok fellépésen vált láthatóvá.
Tehetséges tanítványai kiemelkedő eredményeket értek el az országos döntőkön. „Liszt emlékplakett” kitüntetésben, s „Gyermekekért” vándordíjban részesült. Pályafutása zárásaként Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott.

Nagykanizsán születtem 1955-ben, itt jártam iskolába és a Mező Ferenc Gimnáziumban érettségiztem.
1979-ben szereztem általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
Azóta egyetlen munkahelyem a Kanizsai Dorottya Kórház, ahol 1984-ben belgyógyász, majd 1996-ban gasztroenterológus szakvizsgát tettem.
1998 februárja óta a Gasztroenterológiai Osztály vezető főorvosa vagyok. Osztályunkon számos modern endoszkópos diagnosztikai és terápiás beavatkozást végzünk: pl. felső panendoscópia, colonoscópia, ERCP, polypeltávolítás, epeúti kövek eltávolítása és vérzéscsillapítás.
Tagja vagyok a Magyar Gasztroenterológiai Társaságnak, rendszeres résztvevője és előadója a szakmai konferenciáknak.
Pályafutásom elismeréseként 2025 áprilisában vehettem át a „Szekeres József-díj” kitüntető oklevelét.

1954. február 1-jén született a Pártiumi Kőszegremetén, 1985 óta Zalaegerszegen él és alkot.
1992-ben a Szegedi Juhász Gyula Főiskola rajz szakán, 2010-ben a Szegedi Tudományegyetem vizuális kultúra mesterszakán végzett.

Tagja a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Festők Társaságának, valamint a Zalaegerszegi Vitrin Művészeti Egyesület elnöke.

Számtalan országos és nemzetközi kiállítás résztvevője és díjazottja.
Díjai közül néhány:
2001. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának díja
2008. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé Fődíja
2011. Káplár Miklós-díj
2014. Pro Urbe Zalaegerszeg díj
2015. Római Magyar Akadémia ösztöndíja
2021. Munkácsy Mihály-díj

Munkái hazai és külföldi közgyűjteményekben is megtalálhatók, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum pedig 17 alkotását őrzi.

Az egyesület négy munkacsoportot foglal magába: a Magic Ritmo tánccsoportot, a Honvéd Kaszinó Városi Színpadot, a Mozaik felnőtt társulatot és a „Mit tehetnék érted?” karitatív ifjúsági közösséget.
2024-ben rangos elismerésekkel gazdagodtunk, köztük az Év Civil Szervezete, Magyar Kultúra Örökség serlege, „Nagykanizsa Megyei Jogú Város Címere” díjat , Ezek mind visszaigazolják közösségünk elhivatott munkáját.
Ma már közel 250 gyermek és fiatal tanulhat nálunk, az első lépésektől a felnőttkorig, versenyekre és fellépésekre készülve. Legfontosabb küldetésünk, hogy a hátrányos helyzetű, érzelmileg sérült gyerekeknek biztonságot adjunk, ahol előítéletek nélkül lehetnek önmaguk. Hisszük, hogy a művészet ereje gyógyít, és közösséget épít, ahol mindenki megtapasztalhatja az összetartozás élményét.
Szívvel-lélekkel végezzük karitatív munkánkat is: ott vagyunk a szociális intézmények lakói mellett, és jótékonysági programokat szervezünk. 2024 őszétől ösztöndíjprogrammal is támogatjuk a legnehezebb sorsú gyermekeket, hogy reményt és jövőt adhassunk nekik.

1964-ben születtem Iharosberényben, érettségimet a csurgói Csokonai Gimnáziumban szereztem. Ma Nagykanizsán élek feleségemmel és lányommal, hívő katolikusként. 1985 óta dolgozom a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban, jelenleg igazgatóhelyettesként. Ez a hivatásom. Tanulmányaimat Szombathelyen (könyvtár–történelem), majd az ELTE-n (néprajz) folytattam, így lettem kutató.
1985 óta részt veszek a dél-zalai és nyugat-somogyi roma kulturális életben: kutatóként, oktatóként és segítőként. A roma holokauszt feltárásában európai kutatócsoport tagjaként dolgoztam, kiállításokat szerveztem, és rendszeresen tartok roma kulturális foglalkozásokat iskolákban, táborokban. Tevékenységemet Nagykanizsa és Zala Vármegye is díjjal ismerte el.
Mozgássérültként természetesen kapcsolódtam a mozgáskorlátozottak civil szervezetéhez, jelenleg a Dél-zalai mozgáskorlátozottakat képviselő egyesület elnöke vagyok.
Középiskolás koromtól írok verseket, irodalmi közösségeket szervezek. Egy önálló kötetem mellett számos lapban és antológiában jelentek meg írásaim. A Pannon Írók Társaságának alelnökeként és a Takács László Irodalmi Kör titkáraként is dolgozom, valamint 17 éve szerkesztem a kanizsai antológiát. Lilla-díjjal és Krúdy-díjjal ismerték el irodalmi munkámat. Emellett gondozom Pék Pál és Takács László irodalmi hagyatékát is.