A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) márciusban és áprilisban vármegyei beszámoló közgyűléseket tart, amelyeket vállalkozói fórumokkal kötnek össze. Az országos rendezvénysorozat újabb állomása Zalaegerszegen volt március 25-én.
„Bár a vállalkozások abban reménykedtek, hogy 2024 után jobb év jöhet, egyelőre ez nem látszik” – fogalmazott köszöntőjében Balogh Ádám, a VOSZ Zala Vármegyei Szervezetének elnöke. A VOSZ hármas fő üzenete, az érdekvédelem, a társadalmi szerepvállalás és a vállalkozásfejlesztés. A vármegyei elnök Demján Sándor, a VOSZ Örökös Elnökének munkásságára utalva hangsúlyozta, a párbeszédnek, az együttműködésnek és a vállalkozói közösségteremtésnek ugyancsak kiemelt célnak kell lennie. „Noha a VOSZ hosszú, több mint három évtizedes története során egyre szélesebb kapcsolatokra tett szert, úgy gondolom, hogy egyedül nem lehet csatát nyerni”. Balogh Ádám elmondta, a tagvállalkozások sok szervezethez kapcsolódnak, például az agrár- és építészkamarához, de nem egymás ellen, hanem egymás mellett, egymást segítve érdemes harcolni. A vármegyei elnök bejelentette, nemrégiben együttműködési megállapodást kötött a helyi szervezet Zalaegerszeg önkormányzatával, hogy a vállalkozások munkáját minél közelebb hozzák a lakossághoz, a városhoz.
„Az elmúlt időszakban erős kapcsolat alakult ki a VOSZ vármegyei szervezete és az önkormányzat között” – fogalmazott Balaicz Zoltán Zalaegerszeg polgármestere. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt tíz évben 5 ezer új munkahely jött létre a városban, miközben a munkanélküliségi ráta 2,5-ről 2,3 százalékra mérséklődött, a helyi iparűzési adó összege pedig tavaly elérte a 8 milliárd forintot. „Egymásra vagyunk utalva, ha nem megy jól a vállalkozásoknak, a városnak és az önkormányzatnak sem megy jól” – emelte ki a 2024-es év nehézségeire utalva.
Eppel János: Digitalizációs területen is újabb szolgáltatásokat tervezünk
A VOSZ elnöke, Eppel János előadásában emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb önkéntes tagsággal rendelkező érdekképviselet már negyedik éve tart vállalkozói fórumokat minden vármegyében. Ennek részeként az éves vármegyei beszámoló közgyűlések mellett találkoznak a helyi vállalkozásokkal is. „Szeretnénk minél hatékonyabban képviselni a vállalkozókat. A most már minden vármegyében elérhető vállalkozásfejlesztési irodáink legfontosabb feladata, hogy legyen olyan hely, ahol lehet találkozni, ahol hozzáértő, profi tanácsadókkal lehet személyes kapcsolatot kialakítani” – mondta. Eppel János szerint az elmúlt öt év semmihez sem hasonlítható, hiszen a Covid-járvány, a háborús helyzet, és emiatt a nemzetközi szállítási láncok megszakadása, az infláció, az energiaválság, a banki kamatok emelkedése, a gazdasági recesszió olyan helyzetet teremtett, amely miatt a vállalkozások nehezen tudták tervezni üzletmenetüket, működésüket. „Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek fejlődni szeretnének, mára nagyon fontossá vált az eszköztáruk maximális kihasználása, a szoros partneri kapcsolat, valamint az együttműködés a hatóságokkal. Ezekben a kérdésekben is partnerként lehet számítani a VOSZ-ra” – hangsúlyozta az elnök.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasága, csökkenő mértékben, de továbbra is növekszik, ugyanakkor Európa és az Európai Unió gazdasági teljesítménye ettől elmarad, amely a magyar gazdaságot érzékenyen érinti. „Magyarország számára a gazdasági növekedést a belső fogyasztás, a beruházások, valamint az export pozitív elmozdulása teremtheti meg” – mondta, arra is felhívva a figyelmet, hogy az exportképességet jelentősen befolyásolhatják az autóipart érintő amerikai és német kormányzati intézkedések. Kiemelte az energiaárak alakulását befolyásoló tényezőket, amelyeknek fontos üzenete, hogy továbbra is törekedni kell az energiafüggetlenségre, a hazai zöldenergia-termelés növelésére. Kitért a csökkenő beruházásokra, amelyek jelentősen elmaradnak a 2020-2021-es évek eredményeitől. Megjegyezte: többek között ezek miatt van mélyponton a VOSZ negyedéves Barométer-kutatása, a vállalkozói üzletihangulat-index.
„A vállalkozások hangulata a 2024-es adatok alapján negatív volt, innen startoltunk 2025-ben, ám a januári adatok szerint továbbra is alacsony a belső fogyasztás és a beruházások mértéke, fennáll az exportbizonytalanság, valamint sokakat aggaszt az infláció kérdése” – mondta. Az idei gazdasági előrejelzésekben is sok a bizonytalanság, a GDP-növekedés 2,5-3,5 százalék közöttire prognosztizálható. Eppel János kiemelte, hogy az összesen már több, mint 60 ezer főt tömörítő tagvállalkozásnak a VOSZ országos vállalkozásfejlesztési irodahálózatával gyors, hatékony és vállalkozásbarát szolgáltatásokat kíván nyújtani, nagyrészt a VOSZ alapítójáról elnevezett Demján Sándor Program segítségével, a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Program termékeivel, a saját fejlesztésű VOSZPort applikációval, valamint ESG-támogatással.
A VOSZPort-tal kapcsolatban az elnök aláhúzta, az volt a cél, hogy a vállalkozások az összes adminisztrációs ügyüket egy helyen, egy platformon tudják elintézni, az összes bejelentési kötelezettségüket, NAV-ügyintézéseket, CRM-feladataikat. Egyúttal bejelentette, további fejlesztéseket lesznek az applikációban, elsősorban digitalizációs és mesterséges intelligencia területen. A vállalkozásfejlesztési irodákon keresztül folyamatosan új termékekkel találkozhatnak az ügyfelek, nemrégiben például arról született döntés, hogy rövidesen lízing- és biztosítási termékek is elérhetőek lesznek.
A VOSZ – az előzetes kutatások és az ötéves stratégiája mentén – négy különböző területen (pénzügyi források megteremtése, munkaerő-menedzsment, vállalkozói képességek fejlesztése, energiaszektor) kínál megoldásokat a vállalkozásoknak. „A kialakult nehéz helyzet miatt a VOSZ megad minden segítséget a hazai vállalkozásoknak, a lehető legszélesebb eszköztárral, forráslehetőségekkel, tanácsadással” – jelentette ki Eppel János. A segítség az országosan működő VOSZ-irodahálózaton keresztül érhető el, ami egyfajta dimenzióváltás a szervezet életében.
A kkv-k 31 százaléka szeretne multik beszállítója lenni
Farkas Gábor, a VOSZ Pénzügyi Szekciójának elnöke, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője előadásában bemutatta a VOSZ beszállítói inkubátor programját. Többek között elmondta, az elmúlt évben Magyarországra érkező működőtőke-beáramlás dinamikája megtört, és nem lehet számítani arra, hogy a közeljövőben ezen a területen jelentős változás legyen. „A gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztése, érdemes kiaknázni a bennük rejlő potenciált” – magyarázta Farkas Gábor, aki szerint ezt a VOSZ már a kormányzati bejelentések előtt felismerte. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a hazai kkv-k egyelőre nem képesek ezt a nagyobb változást „megugrani”. Kutatásaikban arra jutottak, hogy a magyarországi multinacionális vállalatok és a hazai kkv-k között jelentős, legalább háromszoros különbség van a termelékenység terén. „Az a legnagyobb probléma, hogy a bérfejlesztések mértéke nem jelenik meg a termelékenységi mutatókban, és az euró-forint árfolyam pont a hazai kkv-k számára okoz jelentősebb nehézséget”.
Éppen ezért fontos a kkv-k termelékenységének növelése, a beszállítói láncokba történő minél gyorsabb és eredményesebb bekapcsolásuk. „A hátrány ledolgozása érdekében indította el a VOSZ a beszállítói programját” – jegyezte meg Farkas Gábor. Felmérésükben elsősorban Magyarországon dolgozó német, kínai és dél-koreai multik beszállítói elvárásait elemezték. Az is kiderült, hogy a hazai kkv-k 69 százaléka nem szeretne kapcsolatba kerülni multikkal, míg csak 31 százalék tartja ezt lehetőségnek. „Ez jelenti a problémák gyökerét, ezért kell a VOSZ-nak foglalkoznia a kkv-k edukálásával” – összegezte Farkas Gábor.
Az agráriumban dolgozik a legtöbb zalai vállalkozás
Az inflációt és a munkaerőpiaci helyzetet nevezte a legfontosabb kérdéseknek Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke. Az Intézet kutatásaira alapozva bemutatta Zala vármegye és Magyarország gazdasági helyzetét. Az infláció várhatóan 4-5 százalék körül alakul, arra számítanak, hogy márciusban éri el a csúcspontot, de év végére megint nőhet. A változatlanul feszes munkaerőpiacon az látszik, hogy a foglalkoztatottság némileg csökken, a munkanélküliség pedig emelkedik, utóbbi országos átlaga 4,4 százalék, Zalában 6,9 százalék, amivel a vármegyék között a 16. helyen áll.
Jelenleg 56,6 ezer vállalkozást regisztráltak Zala vármegyében, 81 százalékuk önálló, a legtöbben az agráriumban működnek. Zala az utolsó előtti helyen van az egy főre jutó beruházások mértékének tekintetében 400 ezer forinttal az országos több mint 971 ezer forinthoz képest. A zalai mutatók közül a legjobb eredmény a nyilvántartott álláskeresők száma (2,8 százalék) az országos 4,8 százalékos átlaggal szemben.
Díjmentes energetikai tanácsadás május végéig
„Gyakorlatilag minden nap csúcsot döntünk mind energiafogyasztásban, mind energiatermelésben, ami különösen fontos a kkv-k esetében” – mondta előadásában Kovács Attila, a VOSZ Energetikai Szekciójának szakértője, a Walker and Weights értékesítési vezetője, bemutatva a VOSZ Vállalkozói Energiatudatosság Fejlesztése Programját. A kkv-k számára fontos, hogy információhoz jussanak az energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázatokról. „A VOSZ kiemelt célja, hogy a vállalkozások számára elérhetővé tegye az energetikai szolgáltatásokat, mindezt úgy, hogy könnyen átlátható legyen, adatalapon, gyakorlatilag egyablakos rendszeren keresztül” – emelte ki. Az együttműködések során felmérik az energiafogyasztást a vállalkozásoknál, majd javaslatokat tesznek az optimalizációra – mindezt a VOSZ-tagoknak díjmentes tanácsadásként biztosítják 2025. május 31-ig.
